Dr. Kutasi József: Megállapítások és javaslatok „ A mezőgazdasági termőtalajok védelme” című konferenciához

  1. Az 1900-asévek elején nagy kérdés volt a népesség élelemmel ellátása, mert kimerülőben voltak a természetes nitrátkészletek –pl. chilei salétrom és így a tudósok az éhínségek rémével fenyegették az egyre gyorsuló módon szaporodó emberi civilizációt. Fritz Haber az 1909-ben megoldotta az ammóniaszintézist és ezzel a mezőgazdasági művelés teljesen új korszaka, paradigmája kezdődött. Több mint száz éve az ammónium-nitrát és a szuperfoszfát biztosítja a talajok nitrogén és foszfor készletének, mint makroelemeknek – NPK a visszapótlását és a népesség megfelelő élelmezését. Ezzel azonban megkezdődött a talajok kizsigerelésének korszaka is, amelynél csak idő kérdése volt, hogy mikor jelentkeznek a túlművelés okozta talajdegradációs, az elsavanyosodás és leromlott talajszerkezet okozta problémák, amelyek most már óriási méreteket öltenek és a művelhető termőterületek talajainak nagyfokú pusztulását, csökkenését és végső soron újra az élelmezés kérdéseit veti föl.
  2. Ma már világszerte, így Európában és hazánkban is, a gazdaságilag fontos élelmiszer- és takarmánynövények termőterületének jelentős részét teszik ki az alacsony termékenységű talajok, pl. a túlművelés miatt leromlott, másodlagosan szikesedő, savanyodó, valamint a genetikusan erősen savas, szikes, sófelhalmozódásos, rossz vízháztartású, összefoglaló néven „stressztalajoknak” nevezhető talajok. Ezeken a termőterületeken a növénytermesztés változó mértékben ugyan, de kockázatos, valamint a talajszerkezet és a talajélet mikro és makrobiológiai-talajbiom romlása is hatékony beavatkozást kíván. Továbbá Európa és Észak-Amerika után már Ázsiában is egyre nagyobb területen jelentkeznek a nem szakszerű műtrágyázás okozta, igen súlyos ökológiai következmények. A nagy nitrogén- és foszforigényű gabonafélék termesztése során a kimerülő talaj termékenysége sérült, gyakorlatilag szintén „stressztalajnak” tekinthető és már nem állítható helyre további műtrágyázással. Sőt már Afrikában – ahol egyelőre a műtrágya túlhasználatát gazdasági okok hátráltatják – is tapasztalható, hogy az élelmiszernövények nagy tápanyagigénye önmagában is kimeríti a trópusi talajok erőforrásait.
  3. Mindezek azt vetítik előre, hogy a mezőgazdasági művelésben elérkezett az ideje egy újabb korszaknak, paradigma váltásra van szükség, ahol a műtrágyázás és a megfelelő talajéletet és talajszerkezetet biztosító biostimuláns módszerek egyensúlyát kell megteremteni, hogy a mezőgazdasági talajok végleges kimerülését és degradációját elkerüljük. A talajmikrobiológiai kutatásokkal foglalkozó biotechnológusok, mikrobiológusok már több évtizede azokon a biostimuláns megoldásokon dolgoznak, amelyekkel felére-harmadára csökkenthetők nemcsak a nitrogén, hanem a foszfor alapú műtrágyák használata. Ezek a kutatások 25-30 éve ismertek, mint biológiai talajerő pótló módszerek, mind Amerikában (USA, Brazília), Ázsiában (India, Kína) mind Európában(Hollandia, Franciaország, Magyarország), akkor még elsősorban kísérleti eljárásként. Ugyanakkor az utóbbi tíz-tizenöt évben ezek a készítmények átlépték a kísérleti parcellák határait és engedélyezett bio- és ökogazdálkodási termékekként rohamosan terjednek a mezőgazdasági termesztés szinte minden területén, a szántóföldi és az üvegházi művelésben egyaránt..
  4. A biológiai nitrogénkötés és növényi növekedésserkentés a növények és baktériumok olyan együttes rendszere, amelyben a baktérium növekedésserkentő anyagok termelése mellett megköti a levegő nitrogénjét, ammóniává alakítja, és ezzel táplálja a növényt. Nemcsak a hüvelyes, pillangós virágú növények jól ismert gyökérgümőiben, hanem a fűfélék, gabonafélék, kukorica, rizs gyökérzetén is élnek nitrogénkötő és a növény növekedését serkentő talajbaktériumok. Jótékony hatásuk jellege szerint csoportosíthatjuk őket. Így például: a biotrágyaként alkalmazható nitrogénkötők, melyek képesek a légkörből megkötni a nitrogént és ezzel táplálni a növényt; az ásványi anyagokat oldatba vivő foszfát és szilikátoldó talajbaktériumok, az előbbiek elsősorban a talaj oldhatatlan foszfátjait vízben oldhatóvá alakítják, így növelik a növények által felvehető foszfátok mennyiségét, míg az utóbbiak a kálium oldásával jelentősen segítik a növények káliumfelvételét; sziderofór termelő baktériumok, amelyek vas-kelát komplexbe zárva gátolják meg a patogén kórokozók elszaporodását és adják át a növénynek a mikroelemet; fitostimulátorok, melyek növényi hormonszerű anyagokat termelnek és választanak ki, ezáltal közvetlenül serkentik a növény növekedését. Ez utóbbi anyagok, mint exogén hormonforrások, hosszú ideig serkentik a növények fejlődését, így több hónapig éreztetik hatásukat. A főbb gabonaféléken, takarmánynövényeken, olajos növényeken valamint zöldségféléken végzett kísérletek bizonysága alapján a talajbaktériumokkal történő kezelés kevesebb nitrogén és foszfor műtrágya felhasználás mellett átlagosan 5-30% termésnövekményteredményezhet, amellett, hogy bizonyítottan fokozzák a talajok mikrobiológiai aktivitását és a talajszerkezetre is jótékony hatásuk van, tehát összefoglalóan segítik az egészséges talajélethelyreállását és atalajbiomegyensúlyba kerülését.
  5. Az ezeknek a baktériumoknak a kinyerésével, szelektálásával és ezekből megfelelő növényi növekedésserkentő, nitrogénkötő, foszfát és kálium mobilizáló hatású talajoltóanyagokelőállításának már 30 éves múltja van Magyarországon, és több száz ezer hektáron alkalmazzák ezeket a fermentációs-mikrobiológiai oltóanyagokat. Ezeknek a baktériumoknak a kinyerésével, szelektálásával és ezekből megfelelő növényi növekedésserkentő, a talaj tápelemeit mobilizáló hatású talajoltóanyagok előállításával foglalkozik Magyarországon több fermentációs kutató-fejlesztőés gyártó cég, és már 20 éve Európa egyik legjelentősebb talajoltóanyag piaca alakult ki hazánkban. Ennek egyik oka, hogy a Magyarország hagyományosan erős a biotechnológiai-mikrobiológiai eljárások kutatás-fejlesztésében, mivel a 100 éves hagyományokkal rendelkező hazai gyógyszeripar nagy potenciállal támaszkodott erre a speciális fermentációs iparágra. Bár ma a hazai gyógyszeripar már csak kisebb mértékben alkalmaz ilyen módszereket, de a hazai vállalkozások nagy számban működnek továbbra is és fejlesztenek, valamint évente gyártanak több száz köbméter talajoltóanyag terméket. Ezeknek a vállalkozásoknak a támogatása különösen indokolt, hiszen több száz magas kvalitású munkahelyet teremtenek, nagy hozzáadott értékű termékeket állítanak elő és az Európai Unióban elfoglalt helyzeti előnyünket is őriznünk érdemes.
  6. Így különösen indokolt és Magyarország számára különösen előnyös a mezőgazdasági paradigma váltástjavasolni és új támogatási rendszer kidolgozását megkezdeni, így az oktatásban valamint a mezőgazdasági támogatásokban mindezeket érvényesíteni. Tehát a talajerő pótló mikrobiológiai eljárásokat az Európai Unióban és Magyarországon támogatni és az eredményeket minél szélesebb körben ismertetni, mert ha csak a fenntarthatatlan nagy hozamokkal kecsegtető műtrágya felhasználás – NPK támogatása és különböző variációi vannak napirenden, úgy akkor csak újratermeljük a már évtizedek óta ismert  fenntarthatatlan mezőgazdasági és talajeróziós valamint talajszennyezési problémákat, ahelyett, hogy a talajoltás és a talajbiom rendszerek fejlesztésében látnánk a talajerő utánpótlás és a romló talajszerkezet megvédését, valamint a talajerózió megoldását. Magyarország mezőgazdasági biotechnológiai-mikrobiológiai kutató-fejlesztő és ipari hagyományai lehetővé teszik, hogy a talajoltás és műtrágya felhasználás kombinált rendszerével új korszakot nyisson a mezőgazdasági szántóföldi művelés területén.

A BEJEGYZÉS META ADATAI

CIKK CÍME: Dr. Kutasi József: Megállapítások és javaslatok „ A mezőgazdasági termőtalajok védelme” című konferenciához
SZERZŐ: Dr. Kutasi József PhD, okleveles mikrobiológus, biotechnológus
KÖZZÉTÉVE: 2017.okt.12
CÍMKÉK:
COMMENT FEED: RSS 2.0
A CIKK PERMALINKJE: Dr. Kutasi József: Megállapítások és javaslatok „ A mezőgazdasági termőtalajok védelme” című konferenciához
KÖVETKEZŐ CIKK: Szabadalmak

Creative Commons Licenc
Ezen Mű szerzője Dr. Kutasi József PhD, okleveles mikrobiológus, biotechnológus, és a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. Az ezen publikus licenc hatáskörén kívül eső jogok igényléséért forduljon a szerzőhöz, itt: https://biokutasi.hu/kapcsolat/