Prof. Dr. habil Kátai János, Dr. Kutasi József: Megállapítások és javaslatok „ A mezőgazdasági termőtalajok védelme” című szakmai kerekasztal konferenciához

Megállapítások

 

  1. Ma már világszerte, így Európában és hazánkban is, a gazdaságilag fontos élelmiszer- és takarmánynövények termőterületének jelentős részét teszik ki az alacsony termékenységű talajok, pl. a túlművelés miatt leromlott, másodlagosan szikesedő, savanyodó, valamint a genetikusan erősen savas, szikes, sófelhalmozódásos, rossz vízháztartású, összefoglaló néven „stressztalajoknak” nevezhető talajok. Ezeken a termőterületeken a növénytermesztés változó mértékben ugyan, de kockázatos, mert a talajszerkezet degradációja és a talajélővilág diverzitásának csökkenése következik be. A talajdegradációés a mikro és makrobiológiai-talajbiom romlás megállítása hatékony beavatkozást kíván.
  2. Mindezek azt vetítik előre, hogy a mezőgazdasági művelésben elérkezett az ideje egy újabb korszaknak, paradigmaváltásra van szükség, ahol a műtrágyázás és a megfelelő talajéletet és talajszerkezetet biztosító mikrobiológiai- biotechnológiai és talajművelési módszerek egyensúlyát kell megteremteni, hogy a mezőgazdasági talajok végleges kimerülését és degradációját elkerüljük. A talajmikrobiológiai kutatásokkal foglalkozó biotechnológusok, mikrobiológusok már több évtizede azokon a talajkezelő megoldásokon dolgoznak, amelyekkel csökkenthetők nemcsak a nitrogén, hanem a foszfor alapú műtrágyák használata. Ugyanakkor az utóbbi tíz-tizenöt évben ezek a készítmények átlépték a kísérleti parcellák határait és engedélyezett bio- és ökogazdálkodási termékekként rohamosan terjednek a mezőgazdasági termesztés szinte minden területén, a szántóföldi és az üvegházi művelésben egyaránt.
  3. A biológiai nitrogénkötés és növényi növekedésserkentés a növények és baktériumok olyan együttes rendszere, amelyben a baktérium növekedésserkentő anyagok termelése mellett megköti a levegő nitrogénjét, ammóniává alakítja, és ezzel táplálja a növényt. Nemcsak a hüvelyes, pillangós virágú növények jól ismert gyökérgümőiben, hanem a fűfélék, gabonafélék, kukorica, rizs gyökérzetén is élnek nitrogénkötő és a növény növekedését serkentő talajbaktériumok. Jótékony hatásuk jellege szerint csoportosíthatjuk őket. Így például: a biotrágyaként alkalmazható nitrogénkötők, melyek képesek a légkörből megkötni a nitrogént és ezzel táplálni a növényt; az ásványi anyagokat oldatba vivő foszfát és szilikátoldó talajbaktériumok, az előbbiek elsősorban a talaj oldhatatlan foszfátjait vízben oldhatóvá alakítják, így növelik a növények által felvehető foszfátok mennyiségét, míg az utóbbiak a kálium oldásával jelentősen segítik a növények káliumfelvételét; sziderofór termelő baktériumok, amelyek vas-kelát komplexbe zárva gátolják meg a patogén kórokozók elszaporodását és adják át a növénynek a mikroelemet; fitostimulátorok, melyek növényi hormonszerű anyagokat termelnek és választanak ki, ezáltal közvetlenül serkentik a növény növekedését. Ez utóbbi anyagok, mint exogén hormonforrások, hosszú ideig serkentik a növények fejlődését, így több hónapig éreztetik hatásukat. A főbb gabonaféléken, takarmánynövényeken, olajos növényeken valamint zöldségféléken végzett kísérletek bizonysága alapján a talajbaktériumokkal történő kezelés kevesebb nitrogén és foszfor műtrágya felhasználás mellett átlagosan 5-30% termésnövekményt eredményezhet, amellett, hogy bizonyítottan fokozzák a talajok mikrobiológiai aktivitását és a talajszerkezetre is jótékony hatásuk van, tehát összefoglalóan segítik a természetes talajélet helyreállását és a talajbiom egyensúlyba kerülését.
  4. Az ezeknek a baktériumoknak a kinyerésével, szelektálásával és ezekből megfelelő növényi növekedésserkentő, nitrogénkötő, foszfát és kálium mobilizáló hatású talajoltóanyagok előállításának már 30 éves múltja van Magyarországon, és több száz ezer hektáron alkalmazzák ezeket a fermentációs-mikrobiológiai oltóanyagokat. Ezeknek a baktériumoknak a szelektálásával és ezekből növényi növekedésserkentő, a talaj tápelemeit mobilizáló hatású talajoltóanyagok előállításával foglalkozik Magyarországon több fermentációs kutató-fejlesztő és gyártó cég, és már 20 éve Európa egyik legjelentősebb talajoltóanyag piaca alakult ki hazánkban. Ennek egyik oka, hogy a Magyarország hagyományosan erős a biotechnológiai-mikrobiológiai eljárások kutatás-fejlesztésében, mivel a 100 éves hagyományokkal rendelkező hazai gyógyszeripar nagy potenciállal támaszkodott erre a speciális fermentációs iparágra. Bár ma a hazai gyógyszeripar már csak kisebb mértékben alkalmaz ilyen módszereket, de a hazai vállalkozások nagy számban működnek továbbra is és fejlesztenek, valamint évente gyártanak több száz köbméter talajoltóanyag terméket. Ezeknek a vállalkozásoknak a támogatása különösen indokolt, hiszen több száz magas kvalitású munkahelyet teremtenek, nagy hozzáadott értékű termékeket állítanak elő és az Európai Unióban elfoglalt helyzeti előnyünket is őriznünk érdemes. Magyarország mezőgazdasági biotechnológiai-mikrobiológiai kutató-fejlesztő és ipari hagyományai lehetővé teszik, hogy a mikrobiológiai készítmények pl. a talajoltás és műtrágya felhasználás kombinált rendszerével új korszakot nyisson a mezőgazdasági szántóföldi művelés területén.
  5. Így indokolt és Magyarország számára előnyös a mezőgazdasági paradigma váltást javasolni és új támogatási rendszer kidolgozását megkezdeni, így az oktatásban valamint a mezőgazdasági támogatásokban mindezeket érvényesíteni. Tehát a talajerő pótló mikrobiológiai eljárásokat és az okszerű talajművelési technológiákat az Európai Unióban és Magyarországon különösen fontos támogatni és az eredményeket minél szélesebb körben ismertetni.
  6. A talajdegradációs biológiai és kémiai folyamatok megállítása alapvető fontosságú, mert az alkalmazott mikrobiológia-biotechnológiai eljárások csak megfelelő talajszerkezet és humusz-tápanyagtartalom mellett járulnak hozzá a növényi élet serkentéséhez és stimulálják a növények tápanyagellátását.

 

 

Javaslatok:

 

 

  1. Elsőrendű fontosságú a talajdegradációs folyamatok megállítása, mert az elsavanyosodás, szikesedés és leromlott talajszerkezet okozta problémák most már óriási méreteket öltenek és a művelhető termőterületek talajainak nagyfokú pusztulását, csökkenését eredményezi nemcsak Magyarországon, hanem Európában is.

 

  1. Fontos a minisztérium részéről a széles közvélemény tájékoztatása az okszerű talajművelési technológiák és talajhasználat módozatairól, és a mezőgazdasági művelésben a talaj ökológiai egyensúlyának megóvására tett lehetséges módszerek terjesztéséről a nagyüzemek és gazdák körében.

 

  1. Támogatási rendszerek segítségével a talajművelésben alkalmazható mikrobiológiai termékek és az okszerű talajművelési agrotechnikai módszerek alkalmazásának minél szélesebb körű terjesztése.

 

  1. Kurzusok, előadássorozatok, tanfolyamok szervezésével beépíteni az egyetemi, főiskola alap és mesterképzésbe a talajművelés mikrobiológiai és az okszerű agrotechnikai módszerek bemutatásának, lehetséges alkalmazásának és mikrobiológiai, biológiai, kémiai és fizikai vonatkozásainak ismereteit.

 

  1. Az intenzív mezőgazdasági termelésben alkalmazható mikrobiológiai technológiák típusairól, alkalmazásuk előnyeiről és az eddigi tudományos eredmények összefoglalásáról minisztériumi támogatással összefoglaló kiadvány megjelentetése és terjesztése szükséges, hogy ezek a mikrobiológiai, biotechnológiai agrotechnikák széles körben ismertté és elfogadottá váljanak.

 

 

 

Budapest-Debrecen, 2017, július 15.

 

Ha tetszett, oszd meg és likeold

A BEJEGYZÉS META ADATAI

CIKK CÍME: Prof. Dr. habil Kátai János, Dr. Kutasi József: Megállapítások és javaslatok „ A mezőgazdasági termőtalajok védelme” című szakmai kerekasztal konferenciához
SZERZŐ: Dr. Kutasi József PhD, okleveles mikrobiológus, biotechnológus
KÖZZÉTÉVE: 2017.okt.12
CÍMKÉK:
COMMENT FEED: RSS 2.0
A CIKK PERMALINKJE: Prof. Dr. habil Kátai János, Dr. Kutasi József: Megállapítások és javaslatok „ A mezőgazdasági termőtalajok védelme” című szakmai kerekasztal konferenciához
KÖVETKEZŐ CIKK: Szabadalmak

Creative Commons Licenc
Ezen Mű szerzője Dr. Kutasi József PhD, okleveles mikrobiológus, biotechnológus, és a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. Az ezen publikus licenc hatáskörén kívül eső jogok igényléséért forduljon a szerzőhöz, itt: https://biokutasi.hu/kapcsolat/