Prof. Dr. habil Kátai János, Dr. Kutasi József: Megállapítások és javaslatok „ A mezőgazdasági termőtalajok védelme” című szakmai kerekasztal konferenciához
Megállapítások
- Ma már világszerte, így Európában és hazánkban is, a gazdaságilag fontos élelmiszer- és takarmánynövények termőterületének jelentős részét teszik ki az alacsony termékenységű talajok, pl. a túlművelés miatt leromlott, másodlagosan szikesedő, savanyodó, valamint a genetikusan erősen savas, szikes, sófelhalmozódásos, rossz vízháztartású, összefoglaló néven „stressztalajoknak” nevezhető talajok. Ezeken a termőterületeken a növénytermesztés változó mértékben ugyan, de kockázatos, mert a talajszerkezet degradációja és a talajélővilág diverzitásának csökkenése következik be. A talajdegradációés a mikro és makrobiológiai-talajbiom romlás megállítása hatékony beavatkozást kíván.
- Mindezek azt vetítik előre, hogy a mezőgazdasági művelésben elérkezett az ideje egy újabb korszaknak, paradigmaváltásra van szükség, ahol a műtrágyázás és a megfelelő talajéletet és talajszerkezetet biztosító mikrobiológiai- biotechnológiai és talajművelési módszerek egyensúlyát kell megteremteni, hogy a mezőgazdasági talajok végleges kimerülését és degradációját elkerüljük. A talajmikrobiológiai kutatásokkal foglalkozó biotechnológusok, mikrobiológusok már több évtizede azokon a talajkezelő megoldásokon dolgoznak, amelyekkel csökkenthetők nemcsak a nitrogén, hanem a foszfor alapú műtrágyák használata. Ugyanakkor az utóbbi tíz-tizenöt évben ezek a készítmények átlépték a kísérleti parcellák határait és engedélyezett bio- és ökogazdálkodási termékekként rohamosan terjednek a mezőgazdasági termesztés szinte minden területén, a szántóföldi és az üvegházi művelésben egyaránt.
- A biológiai nitrogénkötés és növényi növekedésserkentés a növények és baktériumok olyan együttes rendszere, amelyben a baktérium növekedésserkentő anyagok termelése mellett megköti a levegő nitrogénjét, ammóniává alakítja, és ezzel táplálja a növényt. Nemcsak a hüvelyes, pillangós virágú növények jól ismert gyökérgümőiben, hanem a fűfélék, gabonafélék, kukorica, rizs gyökérzetén is élnek nitrogénkötő és a növény növekedését serkentő talajbaktériumok. Jótékony hatásuk jellege szerint csoportosíthatjuk őket. Így például: a biotrágyaként alkalmazható nitrogénkötők, melyek képesek a légkörből megkötni a nitrogént és ezzel táplálni a növényt; az ásványi anyagokat oldatba vivő foszfát és szilikátoldó talajbaktériumok, az előbbiek elsősorban a talaj oldhatatlan foszfátjait vízben oldhatóvá alakítják, így növelik a növények által felvehető foszfátok mennyiségét, míg az utóbbiak a kálium oldásával jelentősen segítik a növények káliumfelvételét; sziderofór termelő baktériumok, amelyek vas-kelát komplexbe zárva gátolják meg a patogén kórokozók elszaporodását és adják át a növénynek a mikroelemet; fitostimulátorok, melyek növényi hormonszerű anyagokat termelnek és választanak ki, ezáltal közvetlenül serkentik a növény növekedését. Ez utóbbi anyagok, mint exogén hormonforrások, hosszú ideig serkentik a növények fejlődését, így több hónapig éreztetik hatásukat. A főbb gabonaféléken, takarmánynövényeken, olajos növényeken valamint zöldségféléken végzett kísérletek bizonysága alapján a talajbaktériumokkal történő kezelés kevesebb nitrogén és foszfor műtrágya felhasználás mellett átlagosan 5-30% termésnövekményt eredményezhet, amellett, hogy bizonyítottan fokozzák a talajok mikrobiológiai aktivitását és a talajszerkezetre is jótékony hatásuk van, tehát összefoglalóan segítik a természetes talajélet helyreállását és a talajbiom egyensúlyba kerülését.
- Az ezeknek a baktériumoknak a kinyerésével, szelektálásával és ezekből megfelelő növényi növekedésserkentő, nitrogénkötő, foszfát és kálium mobilizáló hatású talajoltóanyagok előállításának már 30 éves múltja van Magyarországon, és több száz ezer hektáron alkalmazzák ezeket a fermentációs-mikrobiológiai oltóanyagokat. Ezeknek a baktériumoknak a szelektálásával és ezekből növényi növekedésserkentő, a talaj tápelemeit mobilizáló hatású talajoltóanyagok előállításával foglalkozik Magyarországon több fermentációs kutató-fejlesztő és gyártó cég, és már 20 éve Európa egyik legjelentősebb talajoltóanyag piaca alakult ki hazánkban. Ennek egyik oka, hogy a Magyarország hagyományosan erős a biotechnológiai-mikrobiológiai eljárások kutatás-fejlesztésében, mivel a 100 éves hagyományokkal rendelkező hazai gyógyszeripar nagy potenciállal támaszkodott erre a speciális fermentációs iparágra. Bár ma a hazai gyógyszeripar már csak kisebb mértékben alkalmaz ilyen módszereket, de a hazai vállalkozások nagy számban működnek továbbra is és fejlesztenek, valamint évente gyártanak több száz köbméter talajoltóanyag terméket. Ezeknek a vállalkozásoknak a támogatása különösen indokolt, hiszen több száz magas kvalitású munkahelyet teremtenek, nagy hozzáadott értékű termékeket állítanak elő és az Európai Unióban elfoglalt helyzeti előnyünket is őriznünk érdemes. Magyarország mezőgazdasági biotechnológiai-mikrobiológiai kutató-fejlesztő és ipari hagyományai lehetővé teszik, hogy a mikrobiológiai készítmények pl. a talajoltás és műtrágya felhasználás kombinált rendszerével új korszakot nyisson a mezőgazdasági szántóföldi művelés területén.
- Így indokolt és Magyarország számára előnyös a mezőgazdasági paradigma váltást javasolni és új támogatási rendszer kidolgozását megkezdeni, így az oktatásban valamint a mezőgazdasági támogatásokban mindezeket érvényesíteni. Tehát a talajerő pótló mikrobiológiai eljárásokat és az okszerű talajművelési technológiákat az Európai Unióban és Magyarországon különösen fontos támogatni és az eredményeket minél szélesebb körben ismertetni.
- A talajdegradációs biológiai és kémiai folyamatok megállítása alapvető fontosságú, mert az alkalmazott mikrobiológia-biotechnológiai eljárások csak megfelelő talajszerkezet és humusz-tápanyagtartalom mellett járulnak hozzá a növényi élet serkentéséhez és stimulálják a növények tápanyagellátását.
Javaslatok:
- Elsőrendű fontosságú a talajdegradációs folyamatok megállítása, mert az elsavanyosodás, szikesedés és leromlott talajszerkezet okozta problémák most már óriási méreteket öltenek és a művelhető termőterületek talajainak nagyfokú pusztulását, csökkenését eredményezi nemcsak Magyarországon, hanem Európában is.
- Fontos a minisztérium részéről a széles közvélemény tájékoztatása az okszerű talajművelési technológiák és talajhasználat módozatairól, és a mezőgazdasági művelésben a talaj ökológiai egyensúlyának megóvására tett lehetséges módszerek terjesztéséről a nagyüzemek és gazdák körében.
- Támogatási rendszerek segítségével a talajművelésben alkalmazható mikrobiológiai termékek és az okszerű talajművelési agrotechnikai módszerek alkalmazásának minél szélesebb körű terjesztése.
- Kurzusok, előadássorozatok, tanfolyamok szervezésével beépíteni az egyetemi, főiskola alap és mesterképzésbe a talajművelés mikrobiológiai és az okszerű agrotechnikai módszerek bemutatásának, lehetséges alkalmazásának és mikrobiológiai, biológiai, kémiai és fizikai vonatkozásainak ismereteit.
- Az intenzív mezőgazdasági termelésben alkalmazható mikrobiológiai technológiák típusairól, alkalmazásuk előnyeiről és az eddigi tudományos eredmények összefoglalásáról minisztériumi támogatással összefoglaló kiadvány megjelentetése és terjesztése szükséges, hogy ezek a mikrobiológiai, biotechnológiai agrotechnikák széles körben ismertté és elfogadottá váljanak.
Budapest-Debrecen, 2017, július 15.