Talajbaktérium kutatások, nitrogénkötők, PGPR baktériumok, Bt toxinok 

• Az MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetében működő Nitrogénkötési Csoporttal, és a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutató Központ, Molekuláris Genetikai Intézetének munkacsoportjával működött együtt Sinorhizobium és Azosprillum törzsekkel folytatott genetikai és fermentációs kutatásokban. A talajbaktériumok által termelt hatékony növekedésserkentő anyagokat és a célbaktériumokat koncentráló hollow fiber ultraszűrésre alapozott technológia kifejlesztésének programját irányította és kettő magyar szabadalmi bejelentést tettek.

• A Szent István Egyetem Állatorvosi Kara, Parazitológiai és Állattani Tanszékkel együttműködve rovarpatogén hatású Bacillus thuringiensis hatóanyagú probiotikummal végez fermentációs és állatkísérleteket. Ezek a fajok spóraképzésük során, kristályos zárványként olyan, un. endotoxinokat – hőstabil, lipopoliszacharid típusú toxinokat – választanak ki sporangiumukban, amelyek számos Lepidoptera -, Coleoptera- és Diptera faj lárváit képesek elpusztítani. Kísérleti eredményeikről egy közleményt adtak ki. A termékfejlesztés során kidolgozták a baktériumtörzsek és a feltehetően insecticid hatású toxinok előállítási és tartósítási technológiáját üzemi fermentációs körülmények között. Laboratóriumi és szabadföldi rovarteszt kísérletekben felmérték a kísérleti készítmény rovarölő hatékonyságát.

• A speciális kezelési igényű, alacsony termékenységű talajok mikrobiológiai módszerekkel történő javítását célzó kutatások során savanyú és lúgos homoktalajok, erősen savanyú barna erdőtalajok, meszes-szódás-sófelhalmozódásos lúgos szikes és kilúgozott savanyú szikes talajok, erősen savanyú réti talajok és savanyú öntéstalajokat mintavételeztek Magyarország különböző területeiről. A gyűjtött talajokból több mint ezer, stressztalajban szaporodóképes, az adott talajokra jellemző baktériumtörzset izoláltak. Az izolált törzsekből TVR (SBSS) talajmikroorganizmus törzsgyűjteményt hoztak létre. A törzsgyűjteményből stresszparaméterek (pH és só) alkalmazásával szelekcióval, egyrészt stressztűrő, – humánpatogén törzsek kimutatásra alkalmas mikrobiológiai szelekcióval, a patogéneket kizárva -, másrészt növényi növekedés stimulálás (PGPR) és talajaggregátum-képzés(EPS) kimutatásra képes tesztek alkalmazásával, harmadrészt PGPR és EPS (ExoPoliSzacharid temelő) törzseket válogattak. A kiválasztott nagyszámú, mintegy 100 törzset az ELTE Mikrobiológiai Tanszék közreműködésével DNS szekvenálással azonosítottak és jellemeztek. A végül 52 db alkalmas törzsből 22 db törzset különböző talajoltóanyag kompozíciókban (12 féle) először tenyészedényes, majd szabadföldi kísérletekben zöldségnövényeken, egyszikű gabona, kukorica és kétszikű napraforgó, valamint szója haszonnövények talajába oltottak, és vizsgálták a prototípus oltóanyagok növényi produktumra gyakorolt hatását. A növénykísérletek különböző jellemző speciális szántóföldi stressztalajokon folytak. Az oltott és nem oltott stressztalajokból több száz talajmintát vételeztek és az ELTE Mikrobiológiai Tanszék populációgentikai vizsgálataival(T-RFLP) igazolták néhány kiválasztott stressztűrő talajoltó törzs szaporodóképességét, jelenlétét és túlélését a stressztalajokban. Stressztalajokon in vitro szaporodásdinamikai vizsgálatokat is végeztek tenyésztéses módszerrel és igazolták a nitrogénkötő törzsek túlélőképességét. A prototípus talajoltóanyagok előállításához szükséges baktériumtörzsek fermentációjához ipari tenyésztési technológiát dolgoztak ki. A megfelelő fermentációs törzskompozíciók kiválasztására baktériumkolonizációs-kooperációs metodikát dolgoztak ki. Savanyú, semleges és lúgos speciális stressztalajra alkalmas talajoltóanyag prototípust állítottak elő.

Tweet

Ha tetszett, oszd meg és likeold