Új komplex talajkezelési technológia segíthet az aszály leküzdésében…
2020 január 6-án vendégül látta cégem, az Albitech Biotechnológiai Kft. Dr. Nagy István agrárminisztert. Személyesen mutattam be az agrárminiszternek a kutatásaink eredményeit, új fejlesztéseinket és az algagyártásban alkalmazott üzemi reaktorainkat és kértük, hogy támogassa a Homokhátság program további lépéseit. A január 6-i rendkívüli sajtótájékoztatón Dr. Nagy István agrárminiszter így fogalmazott: “A 21. század a mikrobiológia Olvasd tovább…
Prof. Dr. habil Kátai János, Dr. Kutasi József: Megállapítások és javaslatok „ A mezőgazdasági termőtalajok védelme” című szakmai kerekasztal konferenciához
Megállapítások Ma már világszerte, így Európában és hazánkban is, a gazdaságilag fontos élelmiszer- és takarmánynövények termőterületének jelentős részét teszik ki az alacsony termékenységű talajok, pl. a túlművelés miatt leromlott, másodlagosan szikesedő, savanyodó, valamint a genetikusan erősen savas, szikes, sófelhalmozódásos, rossz vízháztartású, összefoglaló néven „stressztalajoknak” nevezhető talajok. Ezeken a termőterületeken a növénytermesztés változó mértékben ugyan, Olvasd tovább…
Dr. Kutasi József: Megállapítások és javaslatok „ A mezőgazdasági termőtalajok védelme” című konferenciához
Az 1900-asévek elején nagy kérdés volt a népesség élelemmel ellátása, mert kimerülőben voltak a természetes nitrátkészletek –pl. chilei salétrom és így a tudósok az éhínségek rémével fenyegették az egyre gyorsuló módon szaporodó emberi civilizációt. Fritz Haber az 1909-ben megoldotta az ammóniaszintézist és ezzel a mezőgazdasági művelés teljesen új korszaka, paradigmája kezdődött. Több mint száz éve Olvasd tovább…
Termőtalajok fokozott védelmét kezdeményezi az agrártárca
A termőföld minőségének jövőjéről és a magyarországi termőtalajok védelméről tárgyaltak a minisztériumban, amelyen én is részt vettem. A felvetendő probléma az volt, hogy a mezőgazdaság nagy kihívás elé néz, hiszen a Föld népességének jelentős gyarapodása mellett szembe kell nézni a klímaváltozás negatív hatásaival is. Emellett jelentős a Magyarországi termőterületek csökkenése is, 1990 óta 1 millió Olvasd tovább…
Magyar Termék Nagydíj védjegyet kapott a BioFil termékcsalád
Magyarország a talajoltás szempontjából egy különleges hely, van legalább 10 féle talajoltó termék, amiből öt komoly piaci szereplő. Ennek az az oka szerintem, hogy a fermentációs szakma igen erős minálunk, ennek meg az az oka, hogy a gyógyszeriparban ez a kutatási irány bivalyerős lett az elmúlt 50 évben, persze csak minálunk, igaz a rendszerváltás óta Olvasd tovább…
A műtrágyázás és a talajoltás helyzete a világban, avagy miért hagyjuk, hogy Afrika talajai is elszennyeződjenek?
Már régóta várt érdeklődéssel olvastam a National Geographic-ban „Dan Charles: Bőségünk zavara” című írását (http://www.ng.hu/Magazin/magazincikk/2013/1305/bosegunk_zavara) a műtrágya felhasználás világméretű problémájáról. A szerző rávilágít, hogy Európa és Észak-Amerika után már Ázsiában is egyre nagyobb területen jelentkeznek a nem szakszerű műtrágyázás okozta, igen súlyos ökológiai következmények. Elsősorban a talajból kimosódó nitrogén- és foszforvegyületeknek a vizes élőhelyekre gyakorolt Olvasd tovább…
Humán gyógyszer és gyógyhatású termék fejlesztések
Antibiotikumok, alga eredetű politelítetlen(PUFA) zsírsavak A Gyógyszerkutató Intézetben (GYOKI) Kutatási területe volt a botromicin A2 antibiotikumot termelõ Streptomyces törzsek fejlesztése. Kutatási feladata volt a rekombináns r-hirudin valamint r-kalcitonin expressziójának nyomonkövetése Escherischia coli és Saccharomyces cerevisiae törzsek tenyészeteiben(GYOKI). Az ELTE Immunológia Tanszékével együttműködésben a kalcitonin molekulát felismerő monoklonális IgG antitesteket termelő hybridóma emlőssejtek fermentációs technológiájának kidolgozását Olvasd tovább…
Biogáz hasznosítás, fejlesztés
Magas energiatartalmú biomasszát képző lágyszárúak az energianád (Miscanthus sp.), a már hazánkban is nagy területen termelt energiafű, illetve egyes olajos magvú növények, így a pl. repce, illetve a biodízel melléktermék repcepogácsa, amelynek mezőgazdasági hasznosítását az ELTE Mikrobiológiai Tanszékkel együttműködésében kutattuk. A biogáz termelésre általánosan használt szennyvíziszaphoz adagolt cellulóz ás arabinoxilán rostok szénhidrát tartalmát enzimekkel hozzáférhetővé Olvasd tovább…
Alga fejlesztések
Fitostimuláló algák Válogatott axenikus, nagy sűrűségű algatenyészetek vizes illetve nedves környezetben nitrogén fixációs tevékenységükkel és növekedésserkentő növényi hormonok kiválasztásával képesek szántóföldi növények növekedését serkenteni. Japánban az 1980-as évek óta ilyen célból a rizsterületeket válogatott algák tenyészetével oltják be, így 120 %-os termésnövekedést értek el. Ugyanakkor olyan növények esetében is megfigyeltek kedvező hatást, amelyeket nem árasztanak Olvasd tovább…
Talajoltóanyag fejlesztések
Talajbaktérium kutatások, nitrogénkötők, PGPR baktériumok, Bt toxinok Az MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetében működő Nitrogénkötési Csoporttal, és a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutató Központ, Molekuláris Genetikai Intézetének munkacsoportjával működött együtt Sinorhizobium és Azosprillum törzsekkel folytatott genetikai és fermentációs kutatásokban. A talajbaktériumok által termelt hatékony növekedésserkentő anyagokat és a célbaktériumokat koncentráló hollow fiber ultraszűrésre alapozott technológia kifejlesztésének Olvasd tovább…